Szerződéskötés

A polgári jog szerződésekre vonatkozó általános meghatározása tökéletesen alkalmazható az elektronikus kereskedelmi kapcsolatok során létrejött szerződésekre. Szigorúan az ügylet természetét vizsgálva, tulajdonképpen távollevők közötti kereskedelmi szerződések jönnek létre a felek között. Aki internetes boltot nyit, annak az ügyfelek számára online módon elérhetővé kell tennie, milyen feltételek mellett vállalja az értékesítést. Mivel ezeket a feltételeket a kereskedő saját maga, egyoldalúan határozza meg, általános szerződési feltételek lesznek, és célszerű kihasználni az ebben rejlő előnyöket is. Az egyik ilyen előny, hogy a kereskedő határozhatja meg, hogy belföldi jogvita esetén a hozzá közel eső bírósághoz lehessen fordulni A kereskedőnek biztosítania kell, hogy az ügyfél a megrendelés elküldése előtt egyszerűen megvizsgálhassa, hogy a megadott adatokban elírt-e valamint, és ha szükséges, azt kijavíthassa. A kereskedő pedig a hozzá beérkezett megrendeléseket köteles haladéktalanul visszaigazolni. Ehhez kapcsolódó, de a gyakorlatban gyakran nem érvényesíthető szabály, hogy a visszaigazolásnak legkésőbb 48 órán belül potenciálisan elérhetővé kell válnia az ügyfél számára, azaz emailes visszaigazolás esetén ennyi időn belül a postafiókjába be kell kerülnie a visszaigazolásnak. Ennek elmulasztásának egyelőre nem sok gyakorlati szankciója van, mert ugyan megszűnik az ajánlati kötöttsége az ügyfélnek, de egyrészt ha a tipikus esetet nézzük, az ügyfél nem ajánlatot tesz, hanem elfogadja azt, másrészt pedig ha ajánlatot tenne is az ügyfél, az ajánlati kötöttség a kereskedő általi elfogadással megszűnik, mivel a szerződés létrejön. A visszaigazolás pedig csak akkor volna elfogadás a kereskedő részéről, ha emailben kötnének szerződést a felek. Erre az utóbbi esetre pedig ezek a szabályok egyébként sem vonatkoznak.

A fogyasztó elállási joga

A fogyasztókat részletesen, írásban tájékoztatni kell az őket minden internetes kereskedelmi forma esetén megillető elállási jogáról. A fogyasztó nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Ezt a nyolc munkanapot csomagküldés esetén az áru átvételétől kell számítani. Szolgáltatás esetén a határidőt a szerződéskötéstől kell számítani, de a letöltéses szolgáltatások esetén ennek nincsen jelentősége, mert az elállási jogot e téren nem kell biztosítani. Ha a kereskedő a fogyasztót nem tájékoztatja az elállási jogáról, a nyolc munkanapos határidő három hónapra bővül. Csomagküldést érintő elállás esetén általában a fogyasztó köteles a termék visszaküldésével kapcsolatos költségeket állni, de ezen felül a szabály szerint semmilyen más díj vagy költség fizetésére nem köteles. Legkésőbb harminc napon belül a teljes díjat vissza kell fizetni a fogyasztónak. Ha a kereskedő a kiszállítás díját külön számítja fel, és külön, mint közvetített szolgáltatást jelöli a számlán, ennek a visszatérítésére nem köteles. Ilyen esetben lehet azt mondani, hogy a kiszállítás egy önálló szolgáltatás, önálló szerződéssel, csak a kettő díja jelent meg egy számlában. A kiszállításra vonatkozó önálló szerződéstől viszont azért nem állhat el a fogyasztó, mert az olyan szolgáltatás, amit már teljesítettek az elállási határidő lejárta előtt ez az eset pedig ki van véve az elállási jog hatálya alól. A gyakoribb eseteket, amikor nem lehet az elállási joggal élni (a teljesség igénye nélkül):

• az árverésen kötött szerződés;
• rendszeres házhozszállítása élelmiszereknek, mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk esetén;
• szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha az elállási határidő lejárta előtt a kereskedő a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
• olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ;
• a fogyasztó személyéhez kötött, illetve utasításai alapján vagy egyedi megrendelése (kifejezett kérésére) előállított áru;
• olyan áru, amely "természeténél fogva nem szolgáltatható vissza";
• gyorsan romlandó áru;
• hang-, illetve képfelvétel és szoftver esetén, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta (letöltés esetén a 3. pont miatt nem lehet elállni!);
• sajtótermékek (hírlap, folyóirat és időszaki lap) terjesztésére kötött szerződés esetén;
• szerencsejáték-szerződés esetében.