Húsvéti reggelik, ebédek, vacsorák hidegkonyhai kiszolgálását is vállaljuk, az étel kiszállításával együtt Budapesten és 50 km-es vonzáskörzetében. Rendeljen tőlünk hidegtálakat, salátákat, party pékárut. Óriási választékkal állunk megrendelőink rendelkezésére.

Hidegtálakon általában hideg sült húsok, felvágottak, sajtok, különféle (főleg majonézes öntetes) saláták találhatók, tetszetős, sokszor művészi elrendezésben, évszaknak megfelelő díszítéssel paprikával, paradicsommal, retekkel, kígyóuborkával, citrommal, grapefruittal, almával, petrezselyemmel, sárgadinnyével díszítve.

Összességében ez nem elég! Hiába készül el a hidegtál, ha Megrendelőt nem szolgálják ki időben! A Hidegtálkirály minden esetben fokozottan odafigyel a kiszállítás pontosságára, így a Vendégeknek csak annyi dolguk marad, hogy jóízűen, örömmel fogyasszák el az ínycsiklandó hidegtálakat, salátákat!

Válassza bizalommal a HIDEGTÁLKIRÁLYT!

Néhány hidegtál, mely a húsvéti asztalra kerülhet:

• Paraszt hidegtál (40X60cm)
• Sonkatekercs tál (40X60cm)
• Sonkás hidegtál
• Vegyes tál (40X60cm)

A húsvét története

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.

A húsvéti ételek sorában először a sonka jut eszünkbe. Az igazi sonka, amely néhol parasztsonka névre hallgat, messziről megismerhető füstös-zamatos illatáról. Ugyan sonka névvel illetjük a kötözött sonkát, a combból hasított darabot és néha a füstölt tarját is, de aki egyszer is megkóstolta az igazit, tévedhetetlenül fölismeri azt. 

A világhírű Pármai sonkát egy kifejezetten erre a célra tenyésztett, Észak- Itáliában kukoricán és korpán nevelt sertés kiváló minőségű húsából ma is ugyanúgy kézzel készítik, mint több száz évvel ezelőtt. Egy évig is eltart, amíg a nyers combból alaposan megtisztogatva, tengeri sóval bedörzsölve, pácolva, a sonkaházak teraszán, majd egyre sötétebb helyiségben szárítva, zsírral kenve elkészül a gitár alakú Pármai sonka. A mi sonkánk ugyan nem örvend világhírnévnek, ám annál finomabb, s nekünk, magyaroknak ez a legfinomabb. Az elmaradhatatlan húsvéti eledel készítéséhez hideg téli napokon fognak hozzá a gazdák, amikor a gonddal hizlalt sertés húsából kikanyarítják a szép, formás combot. A húsdarabot ezután sóval vagy fűszerekkel ízesített sókeverékkel dörzsölik be. A sonka sózásának, pácolásának módja családok féltett titka. Vannak olyan receptek, amelyek szerint különleges fűszerekkel - majoránna, kakukkfű, koriander, borsikafű - kevert sóval bedörzsölt húst néhány napig állni hagyják. Az összegyűlt fűszeres léből sóval, babérlevéllel, fokhagymával, egy kevés vízzel páclevet készítenek. Fölforralják, aztán lehűtve öntik a sonkára. A keverék nem nélkülözheti a salétromot, ami konzerválja a húsfélét.

A három-öt hét alatt, amíg a fűszerek és a só jól átjárják a sonkát, jellegzetes aromát s tartósságot adva neki, naponta át kell forgatni, ügyelve, hogy a lé tökéletesen ellepje. A pácolás befejeztével egy-két napig fölakasztva szikkasztják, majd a füstre kerül. A kíméletes és megfelelő mértékű füstölés alkalmával néhol egy-egy maréknyi borókabogyót hintenek a parázsra. A füstről levéve már csak néhány hónap, pihentetés szükséges - szellős, hűvös helyen - s húsvétra az asztalra kerülhet a SONKA.

A sonkafőzésnek is megvan a tudománya. Aki rászánja magát, nagy edényt válasszon, amelyben a víz ellepi az egész húsdarabot. Néhány jól megmosott tojást is beletehetünk a fazékba - különleges ízt kap majd a füstös létől. A főzés addig tart, míg a sonka bőrén a villa könnyen átszalad, s a csont lazán megfordul benne. Hagyjuk a főző lében kihűlni a sonkát! Aki kötözött sonkát vagy kisebb combdarabot főz az ünnepre, azzal is így járjon el!